Milyen értékben hívj

A hívás mértékének megtanulása különösen fontos a játékhoz. A megfelelő nagyságú hívásnak köszönhetően több leosztást nyersz meg, de ha a dolgok nem mennek zökkenőmentesen, kevesebb veszteség ér. Sok tényezőt kell figyelembe venni, amikor azt fontolgatod, mekkorát hívj.

Fontos, hogy a hívás megfelelő méretű legyen, mert a hibákért drágán megfizetsz. A tét mérete az asztalnál elfoglalt pozíciódtól és a lapjaid flop viszonyától függ.

Először is el kell mondanunk, hogy a hagyományos flop előtti hívás (általában úgy tartják, hogy a flop előtti hívás legyen a nagyvak háromszorosa) veszélyes taktika lehet, mert csak pár embernek kell megadnia, és a pot mérete annyira megnő, hogy még többen akarnak versengeni érte. Továbbá azt sem sikerül így kifürkészned, milyen leosztása van a többieknek, mert mindenki a nagy pot utáni vágya és a nem a leosztása erőssége miatt beszél.

Ez azt jelenti, hogy agresszívabban kell hívnod, hogy elijeszd a potból azokat a játékosokat, akiknek jó leosztásuk van. A nagyobb hívás segít meglátni az ellenfelek leosztásának erősségét is, mert csak jó leosztással maradnak játékban. Ha nagyot hívsz, az azzal jár, hogy mindenkinek, aki benn akar maradni a leosztásban, emelkedik a tétje, ezért a pot mérete drámaian megnő. Használd ki!

Ideje alaposan megvizsgálni a hívások két legfontosabb fajtáját:

• Értékért hívás
• Folytatólagos hívás
• Mellékpotok

Nagyszerű lapokat kaptál, hívtál és aztán a flop… nos, a flop mindent tönkretett. Most mi legyen? A következőkben megtanítjuk, mi a folytatólagos hívás, és hogyan menthet meg ilyen helyzetekben:

Miért jó a folytatólagos hívás
Mekkora legyen a folytatólagos hívás
A folytatólagos hívás előnyei

Dióhéjban: a folytató hívás az, amikor a flop előtt hívsz, mert jó leosztásod van, de utána három teljesen haszontalan lap kerül elő és újra hívsz – ahelyett, hogy passzolnál vagy dobnál –, mert így fenntartod annak látszatát, hogy leosztásod még mindig erős. Erre az okok egyszerűek:

1. Nem akarod azt a benyomást kelteni a többiekben, hogy a floptól vártad hívásod igazolását.
2. Újra hívni akarsz, mert reméled, hogy a magabiztosságodat látva emberek bedobják a lapjaikat.
   

Erőt sugalló lépés, ha megfelelően használják és sok olyan potot nyerhetsz el így, amihez nem lenne jogod, csupán azért, mert erősnek mutattad magad. Sok játékos félreérti a folytatólagos hívás elméletét és azt hiszi, hogy mindig a pot felével kell hívni. Pedig nem ez a helyzet.

A készpénzes játékokban és a sokzsetonos versenyeken a pot felével való hívás nem elég nagy ahhoz, hogy elérje a kívánt hatást. Ha a hívás nem fenyeget azzal, hogy az ellenfelek zsetonjainak nagy része rámegy, akkor gyakran megadják még kétséges leosztásokkal is, például színhúzókkal vagy közepes párokkal, remélve, hogy szerencséjük lesz és leleplezhetnek. Abban is reménykedhetnek, hogy a parti későbbi részében blöffölhetnek ellened, ami számodra kész katasztrófa lenne.

Tehát amikor folytatólagos hívást alkalmazol, a legjobb, ha a flop utáni hívásod elég nagy ahhoz, hogy a legmagabiztosabb játékosokon kívül valóban mindenkire ráijesszen – függetlenül attól, mi van a kezükben.

Jelentős előnye van ennek a játékstílusnak, ha észben tartod, hogy nagyon helyzetfüggő taktika, és nem alkalmazhatod egymás után gyakran, mert azzal kiismerhetőnek állítod be magad. Viszont így a legtöbb játékost viszonylag gyorsan kiiktathatod, és pár könnyű potot zsebelhetsz be a játszma vagy a verseny folyamán.

Nézzünk egy példát. Leülsz az asztalhoz és A♠ K♥ lapokat kapsz. Ezek jó kezdőlapok és itt még fogalmad sincs, mi lesz a flop, ezért magabiztosan hívsz. Nem hatalmasat, csak ahhoz elég nagyot, hogy kimutasd a lapjaidba vetett bizalmat.

Ezután érkezik a flop és csupa alacsony lapból áll (2-7-4), amik számodra haszontalanok. Ne mutass félelmet, hanem tedd meg a folytatólagos hívást – egy jóval nagyobbat, mint a nyitó hívásod volt. Számodra az jelenti, hogy kockázatot vállalsz, de a többi játékos azt gondolja, hogy ennek a játékosnak beigazolódtak a lapjaihoz fűzött reményei, ezért bölcsebb elengedni ezt a kört.

Ha a pókerjátszma folyamán különböző módokon mutatod ki az erődet, az nagyon értékes, mert magabiztos képet festesz magadról. Olyannak mutatod magad, aki jól hív, amikor az esélye megvan hozzá. Persze ha minden leosztásban folytató hívást alkalmazol, akkor egyszer csak már nem fog beválni, mert a többiek rájönnek, hogy megfélemlítés céljából kockáztatsz. De ha olyankor alkalmazod, amikor a fent említetthez hasonló a leosztásod – erős, magas lapok, de nem pár – akkor bölcs dolog, mert szinte lehetetlen, hogy újra ilyen helyzet álljon fenn, amikor ismét egy ilyen leosztást kapsz.

Ennél a taktikánál csak azt kell észben tartanod, hogy hatalmas kockázatot vállalsz vele. Ahogy már említettük, egy folytatólagos hívás (a zsetonjaidból akkora adagot áldozol fel, amelyről mások elhiszik, hogy komolyan jó leosztásod van) és a flop előtti hívásod együtt azt jelenti, hogy aggasztóan sok zsetont veszíthetsz, ha valaki megadja a hívást, és végül jobb a leosztása a tiednél.

Bátor lépés, amit csak akkor szabad meghúzni, ha kevés zsetonnal is tudsz olyan jól játszani, mint amikor sok zsetonnal ilyen vakmerő blöfföket kockáztathatsz meg. Ha viszont bejön, akár úgy érezheted magad, mint az Ocean’s Eleven rablói… A folytatólagos hívás a mesteri blöffölő eszköze – használd!

Ezeket tanulhatod meg:

• Mi az az üres mellékpot
• Miért gondolják egyesek, hogy nem szabad egy üres mellékpotra hívni
• Mikor hívj – és mikor passzolj

Az egyik első dolog, amit megtanulsz a pókerversenyekről: ne hív egy száraz mellékpotra.

Az emberek azt mondják, ha Te és egy ellenfeled megnézitek a flopot, amikor egy harmadik játékos már all-int mondott, nem szabadna hívnotok, mert sokkal fontosabb kiejteni az all-in játékost, mint nyerni egy pár plusz zsetont.

Ez a póker egyik legelterjedtebb tévedése. Valójában sok olyan helyzet van, ahol helyesebb hívni, mint megpróbálni kiütni a harmadik játékost. Valójában sok olyan helyzet van, ahol helyesebb hívni, mint megpróbálni kiütni a harmadik játékost.

Először is beszéljünk azokról a helyzetekről, ahol ez a bölcsesség igaz. Vagyis mikor ne hívj egy száraz mellékpotra:

Az egyik ilyen helyzet, ha egy versenyen a buborékhoz közeli állapotban vagytok, vagy olyan állapotban, ahol jelentős ugrás lesz a díjazásban. Ilyenkor az elsődleges célod a többiek kiejtése. Ez azért van, mert pénzt keresel minden alkalommal, amikor valaki kiesik.

Például képzeld el, hogy egy olyan versenyen veszel részt, ahol 27 helyért fizetnek és már csak 28 játékos van játékban. A 27. helyen végző játékos 10 000 dollárt kap, a 28. semmit.

Ha ketten vagyok a potban és egy harmadik játékos all-int mondott, mindent meg kell tenned azért, hogy kiejtsd az all-in játékost.

Ez általában azt jelenti, hogy passzoltok végig, így esélyt adva a harmadik kiejtésére (ha leosztásod nem lesz jobb az all-in játékosénál, talán majd az ellenfeled leosztása jobb lesz). Tehát általában csak egy nagyon erős leosztásra licitálnál, például drillre, sorra vagy színre – ezekkel szinte garantált, hogy elviszed a potot.

Ha a harmadik játékos kiesik, 10 000 dollárt nyersz. De ha hívtál volna, lehet, nem sikerül kiejteni a játékost – és talán még azt is kockáztatod, hogy jómagad kerül bele a buborékba. Nyilván pénzbe kerül ez a megoldás hosszútávon és igyekezni kell elkerülni az ilyen helyzeteket.

Nyilván pénzbe kerül ez a megoldás hosszútávon és igyekezni kell elkerülni az ilyen helyzeteket.

Azonban sok játékos abba a hibába esik, hogy ezt a felfogást követi az egész verseny során, ahelyett, hogy csak ezekben a bizonyos helyzetekben tartaná be. Általános tanácsnak gondolják, mert nem teljesen értik a mögötte működő elveket.

Vegyük ugyanezt a helyzetet, de most 500 játékos van még versenyben, és megint csak 27 helyért fizetnek. Ebben az esetben egy játékos kiejtésének szinte semmi értéke nincs – nincs nagy pénzbeli ugrás vagy jelentős díjkülönbség, ami miatt aggódnod kellene. Nagyszerű, ha valakit csomagolni küldhetsz, de még mindig marad 472 játékos, akiket ki kell ejteni, mielőtt pénzt nyernél.

Tehát olyan stratégiát kell alkalmaznod, amelyik éppen a legkifizetődőbb – a részesedésed a versenydíjból még nem fontos. Ez gyakran azt jelenti, hogy hívással kell megvédened leosztásodat, a mellékpottól függetlenül.

Nézzük a következő példát:

• A vakok 100/200 és A játékos all-int mond 1500-zal. A gomb pozícióig, ahol Te vagy, bedobják, Te megadod A♣ Q♠ lapokkal. A nagyvak is megadja, így a pot már 4600.
• A flopra Q♣ 9♥ 8♥ érkezik, így tiéd a legmagasabb pár a legmagasabb kísérővel – szép leosztás. A nagyvak passzol. Ne felejtsd el, hogy A játékos még mindig all-in van.
• Most rajtad a sor. Ebben a helyzetben, ha a buborékban lennétek, biztosan passzolnál. Nem bánnád, ha a nagyvak pozícióban A♥ 10♥ lenne, és összejönne neki egy szín vagy egy sor – mert így legalább a harmadik játékos kiesne és pénzhez jutnál.
• A verseny korai szakaszaiban azonban szinte mindig hívnod kell. A folyamat ezen részén a 4600-as pot elnyerése sokkal fontosabb, mint az all-in játékos kiejtése és ideges lennél, ha hagynád, hogy az ellenfélnek összeálljon egy sora vagy színe, és ingyen elnyerné a potot.
• Meg kell tehát védened a leosztásodat egy megfelelően nagy hívással, hogy ellenfeled megfizessen azért, hogy kitart a húzója mellett.
• Mivel a legtöbb játékos általában nem hív, ha nincs mellékpot és egy játékos all-in van, ezért tudd, ha az ellenfeled egy ilyen helyzetben megadja a hívásod, akkor nem gyenge a leosztása. Ha egy száraznak tűnő asztalnál adja meg, ami például Q♣ 7♥ 2♦, akkor lassíts le a megfelelő mértékben a szokványos ellenállásra számítva. Ha egy húzókkal teli asztalnál adja meg a hívásod és a húzó bejön, akkor légy nagyon óvatos.

Láthatod, a póker nem olyan egyszerű játék, ahogy azt egyesek be szeretnék állítani. Az olyan általános tanácsokat, mint például a „ne hívj száraz mellékpotra egy pókerversenyen” nem kell szó szerint venni, ezért legközelebb, amikor egy „nagymenő” és a folyton re-buyoló cimborái az asztalnál ilyenfajta pókerleckéket osztogatnak, gondolkodj el mélyebben azon, amit mondanak. Ha tanácsot kapsz, próbáld megfejteni, hogy az alapfogalmak helyesek-e, és miért azok, mielőtt alkalmaznád. Ha tanácsot kapsz, próbáld megfejteni, hogy az alapfogalmak helyesek-e, és miért azok, mielőtt alkalmaznád.